A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésének jó gyakorlatai
Beszámoló az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) 2009. évi „Legjobb Gyakorlatok Konferenciájáról”
Összefoglaló
Az Európai Bűnmegelőzési Hálózat (EUCPN) fő feladata az, hogy elősegítse a bűnmegelőzési tevékenységet az EU tagállamaiban, lehetőséget biztosítson a hagyományos bűnözés megelőzése céljából az eredményes, jó gyakorlatok megosztására. Ennek egyik formája az éves Legjobb Gyakorlatok Konferencia. A legjobb európai bűnmegelőzési gyakorlatnak járó díjat (ECPA) először három ország részvételével zajló versenyben adták át 1997-ben. 2002 óta a díjat az EUCPN keretein belül adják át, a rendszerint legalább tizenöt nevező tagállam legjobb programjának.
Az Európai Unió svéd elnöksége 2009. december 9-én és 10-én Stockholmban szervezte meg a soron következő Legjobb Gyakorlatok Konferenciát. A svédországi szakmai rendezvényen nagyságrendileg 250 szakember vett részt: az Európai Unió tagállamainak nemzeti képviselői, helyettes képviselői, jogalkotói és szakértői, valamint a tagállamok által a legjobb bűnmegelőzési gyakorlat díjra jelölt projektek képviselői és további delegáltak.
A programfüzetre kattintva elérhetőek a nemzeti projektek összefoglalói, a bemutatkozók és a konferenica programja.
|
A konferencia témája a „Gyermekek és fiatalok elkövetővé és áldozattá válásának megelőzése. Jelenlegi és jövőbeni kihívások – az iskolai, a virtuális térben elkövetett bűncselekmények és a bűnözői csoportosulásokhoz való csatlakozás megelőzése” volt.
A szakmai rendezvényen a tudományos előadások és prezentációk mellett valamennyi nevezett helyi bűnmegelőzési program bemutatkozott.
A győztes finn KiVa program hivatalos ünnepségen vehette át a 20.000 eurós díjat a svéd igazágügyi minisztertől. Két további innovatív projekt – Csehország és Litvánia jelöltje – a zsűri elismerését vívta ki.
A magyar jelölt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat győri „Veled-Érted” projektje volt, amely a plázában csellengő fiataloknak kínál értelmes szabadidős elfoglaltságot, a szakemberek segítségét. A projekt sikeresen mutatkozott be a nemzetközi szakmai közönségnek. |
A szakmai program magyarországi vonatkozású következtetéseként az állapítható meg, hogy a társadalmi bűnmegelőzés magyar gyakorlata illeszkedik a nemzetközi trendekhez, a programok és módszerek hasonlóak, noha az EU régi tagállamai – kétségtelenül – előttünk járnak a projektek tudatos és koncepciózus tervezése és kivitelezése terén. Elengedhetetlen az, hogy a programok és azok eredményeinek értékelése tudományos alapokra kerüljenek Magyarországon is. A projektek indulását előzetes igény- és helyzetfelmérésnek kell megelőznie, az eredményeket a futamidő alatt folyamatosan, valamint a program (szakaszainak) lezárulását követően is mérni, értékelni kell. A projekteket hosszú lefutásúra kell tervezni, lebonyolításukat pedig professzionális szervezetnek kell végeznie. Csak így bizonyíthatjuk a kezdeményezések sikerét és költséghatékonyságát! Fontos, hogy a projektek kommunikációs elemei fejlődjenek, a kezdeményezéseket és eredményeket a médián keresztül megismerhesse a nyilvánosság.
Taralomjegyzék
A konferencia előadásai
A gyermekek és fiatalok antiszociális viselkedése kialakulásának megelőzése: Mi az, ami működik?
Friedrich Lösel a University of Cambridge Kriminológiai Intézetének igazgatója előadásában elmondta, hogy az antiszociális viselkedés kialakulásának több különböző útja, formája van. Gyakori, hogy az antiszociális viselkedést elősegítő tényezők (rossz családi környezet, alacsony szintű önkontroll, iskolai nehézségek, deviáns kortársak) egyszerre jelennek meg. E körülmény exponenciálisan növeli az agresszív viselkedésformák előfordulását. A bűnmegelőzési beavatkozások jellemzően e faktorok kialakulásába avatkoznak be, pozitív viselkedési, erkölcsi mintákat adnak a gyerekeknek, elősegítik önkontrolljuk, szociális készségeik kialakulását, továbbá segítséget nyújtanak a megfelelő szülői szerepek és kommunikáció elsajátításához, valamint tekintetbe veszik a kortárs, iskolai, szomszédsági környezetet.
Lösel több – gyerekeknek és szülőknek szóló – tréning jellegű és terápiás programot ismertetett, amelyek eredményesnek mutatkoztak hosszú távon is. A bűnismétlés megelőzésében az igazgató szerint többek között az oktatási, képességfejlesztő, viselkedési mintákat tanító, és resztoratív programok hatékonyak. Ugyanakkor nem hoztak egyértelműen pozitív eredményeket a közösséget felügyelő, távfelügyeleti, a bűnelkövetők által a helyi közösség javára végzett programok. Lösel szerint eredménytelenek, esetenként kriminogének a tisztán büntetést kilátásban helyező, félelemkeltő kezdeményezések, a „csizmatáborok” (boot camps), valamint általánosságban a kevéssé strukturált, mindenféle tudományos alapot nélkülöző, nem megfelelően célzott projektek.
A kutató előadása következtetéseiben azt állapította meg, hogy nemzetközi szinten igen előremutató a fiatalkori bűnözés megelőzésének irányvonala, a programok eredményei összességében pozitívak, átlagosan 10-20 %-kal sikerül csökkenteni az antiszociális viselkedésformákat, ugyanakkor a reálisan feltételezhető hosszú távú eredmények nem jelentősek. Nem létezik egy jó megoldás, hanem számtalan eredményes program van. A hatékony programok költségmegtakarítást is jelentenek. (Az Erlagen-Nurenberg tanulmány szerint a gyerekenkénti 150 eurós költség egy súlyos, erőszakos elkövető esetén egy életciklusra számolva 1,5 millió euró (2 éves fogvatartás esetén 250 ezer euró) megtakarítást jelenthet.)
Az eredményesség növelése érdekében Lösel a megfelelő rendszeres, külső szakértő általi értékelések megteremtését javasolja. Elengedhetetlen a minőségbiztosítás, a módszertani központok kialakítása. Fontos a veszélyeztetett helyzetben élő gyerekekre koncentráló programok erősítése, a projektek kötelező ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz való közelítése, ezekkel való összekapcsolásuk. A kutató helyi és nemzeti stratégiák felállítását, a kormányzat különböző szervezeti egységei közötti átjárhatóságot, a rendelkezésre álló szakértők bevonását és koordinációját javasolja. Fontosnak tartja azt is, hogy a bűnmegelőzési programok jótékony hatásait szélesebb nézőpontból szemléljük, így a bűnözés visszaszorításán túli hatásait is értékeljük.
Hatékony módszerek az iskolai 'bullying' megelőzésére
David Farrigton és Maria Ttofi a University of Cambridge kriminológia tanárai előadásukban a svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (Bra) és a Campbell Collaboration megbízásából végzett kutatásukat mutatták be.
A kutatás célja az volt, hogy köznapi nyelven, érthető formában dolgozzák fel a rendelkezésre álló ’bullying’-gal kapcsolatos szakirodalmat és használható ajánlásokat tegyenek az eredményes programokra, ezek leginkább sikeres elemeire és arra, hogy a programok milyen körülmények között, milyen célcsoportban működnek a legjobban.
Vajon van-e szükség az iskolai ’bullying’ megelőzésére? – tette fel a kérdést a két kutató. Több, már létező kutatási anyagot, beszámolót feldolgozó metatanulmányukban a kutatók megállapították, hogy az iskolai ’bullying’-nak kétségtelenül vannak negatív rövid (depresszió, öngyilkosságról szóló gondolatok és önveszélyes viselkedési formák, evési zavarok) és hosszú távú (későbbi jogsértések, az áldozatok nehézségei az ellenkező nemmel való kapcsolatkialakításban) hatásai.
A metatanulmányban csak olyan beszámolókat elemeztek, vontak be a professzorok, amelyek
- meghatározták a ’bullying’ fogalmát,
- kifejezetten a ’bullying’ (és nem általánosságban az agresszív viselkedés vagy az erőszak) megelőzésére készített programot mutattak be,
- vizsgálták a programok hatását (kérdőívvel, statisztika alapján, diákok, tanárok értékelése),
- kontrollcsoport(ok)at is vizsgáltak és ennek alapján az adott program hatására eredményeket mutattak ki (, amelyek nem külső tényezőknek voltak köszönhetőek),
- 1983 és 2009 közötti, a fejlett országokban megvalósított projekteket tanulmányoztak.
Megállapították, hogy a programok (így a beszámolók is) időben növekvő tendenciát mutatnak, amely pozitív üzenetet – azaz a problémakörrel való egyre elterjedtebb foglalkozást – közvetítenek.
A programok általában eredményesek, tehát segítenek megelőzni, visszaszorítani a ’bullying’-ot. A beszámolók eredményei alapján azt állapították meg a kutatók, hogy a leginkább eredményes programok:
- a szülők szupervíziója,
- a játszóterek ellenőrzése;
- többelemű projektek;
- az iskolai osztály órák alatti kezelése, menedzsmentje;
- konferenica-módszer, megbeszélések alkalmazása az iskolában.
Ugyanakkor az áldozattá válás vonatkozásában a kortársakkal való munka negatív eredményeit mérték. (Ezt a megfigyelést a szekciókban – más kutatásokra hivatkozva – több tagállam küldötte cáfolta.)
Farrington és Ttofi hangsúlyozták, hogy a policy-alkotók számára követelmény, hogy
- a kutatások és beavatkozások magas szakmai színvonalát,
- a stratégiai programalkotást,
- a tudás-, kutatásalapú projekteket,
- a megfelelő iskolai ethos kialakulása érdekében hosszú távú, időtartamú, intenzív programokat,
- a teljes közösséget (tanárok, szülők, gyerekek, iskolai alkalmazottak és az iskolán kívüli környezetet) célzó kezdeményezéseket,
követeljék meg, ösztönözzék, támogassák, valamint, hogy a kutatási eredményeken nyugvó új projekteket alkossanak.
A jövőben a programok minőségén túl, azok implementálására kell kiemelt figyelmet fordítani, ennek érdekében a kutatók és a gyakorlati szakemberek közé hidat kell verni. Támogatni kell a korosztály- és nemspecifikus kutatásokat (pl. a viselkedés-szabályzó programokat kisebbeknek, míg a resztoratív gyakorlatokat az idősebb korosztálynak kell biztosítani). A projekteket akkreditálni kell. Meg kell alkotni a kutatások metodológiai sztenderdjeit (check-list).
Az internet gyermek felhasználóival kapcsolatos vészélyek és lehetőségek egyensúlya – az „EU gyerekek on-line” kutatás konklúziói
Sonia Livingstone, a London School for Economics and Political Science Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője az EU Kids Online kutatást mutatta be, amelyben azt vizsgálták, hogy a gyerekek milyen veszélyekkel és lehetőségekkel találkoznak a virtuális térben. A vizsgálat 21 országra terjedt ki.
A vizsgálatban kimutatott tendenciák szerint
- az internetet egyre több gyerek használja, a kevésbé fejlett EU tagállamok hamar felzárkóznak a fejlettekben mért adatokhoz;
- általában a tinédzserek használják a netet, ugyanakkor előrevetíthető, hogy hamarosan már a kisiskolás kor előtt is on-line lesznek a gyerekek;
- a gyerekek rendszeresen egyedül használják a netet (felnőtt felügyelete nélkül, sokszor saját szobájukban), általában ugyanazokat az oldalakat látogatják, mint a felnőttek, el vannak bűvölve a „felnőtt-témáktól”, szeretnek kísérletezni, kitolni a határokat;
- egyre gyakoribb, hogy saját maguk is oldalakat gyártanak.
Az internethasználó tinédzserkorú gyerekek 40 %-a már találkozott szexuális vagy pornográf tartalommal, 30 % valamilyen gyűlöletcselekményhez kapcsolódó oldallal, 20 %-ukat zaklatták vagy erőszakosan inzultálták, 10 %-uk személyesen, a való világban találkozott olyan emberrel, akivel elektronikus formában vette fel a kapcsolatot.
A kutatás megállapításai szerint a szülők minél többet használják az internetet, annál inkább a gyerekek rendelkezésére tudnak állni a problémák megoldásában. Általánosan azonban az jellemző, hogy a szülők a gyerekek televíziózását sokkal inkább felügyelik, mint az internetezésüket. Az arány egyedül Dániában megfelelő.
Livingstone szerint az iskola jó színtere lenne a biztonságos internetezést elősegítő foglalkozásoknak, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és a kisiskolás gyermekekre. Felmérések azt mutatják, hogy a gyerekek és a szülők is előnyben részesítik az iskola által biztosított információkat. Azonban e foglalkozásokat jellemzően nem támogatja az oktatási kormányzat, az oktatási intézmények nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával, a tanárok nem felkészültek. Jellemző védekezési módszer – a megfelelő képzés helyett – csupán az, hogy a leglátogatottabb oldalak tiltottak a gyerekek számára.
A megfigyelések szerint a programokat csak ritkán követi értékelés. Jellemzően a virtuális tér biztonságossá tétele érdekében sok az aktivitás, de ezek nem célzott intézkedések. A helyzet megfelelő kezelését nehezíti az is, hogy ha túl sok információ van az internetezés veszélyeiről, ez mind a szülőket, mind a gyerekeket megrémíti, ha azonban a lehetőségekről kapnak túl sok tájékoztatást, akkor nagyobb az esélye, hogy veszélyekkel találkoznak. Ezért fontos az információ-közlés kiegyensúlyozása.
Livingstone következtetéseiben megállapította, hogy az internet fokozott és újonnan megjelenő használata a kockázatok növekedését jelenti. Az oktatás, képzés döntő jelentőségű. Ugyanakkor a biztonságos on-line környezetre is figyelmet kell fordítani (csakúgy pl., mint a várostervezésre). Kockázati tényezőt jelent az internethasználatban, hogy
- a gyerekek többet használják a netet, mint szüleik;
- nincsenek kifejezetten gyerekeknek szóló oldalak;
- nem megfelelő a média – és az ide sorolandó – internet oktatása;
- nincs megfelelő jogi keretszabályozás.
E körülmények között pedig az átlagos vagy alacsony szintű internethasználat is kockázatokhoz vezethet, a magas szintű alkalmazás pedig szükségszerűen eredményez veszélyeket.
Livingstone tájékoztatott arról is, hogy megkezdték a kutatás második részét – amelyben a vizsgált országok közt szerepel Magyarország is. A kutatás célja, hogy tudásalapot teremtsen a gyerekek internetezésének veszélyeiről és lehetőségeiről. A kutatásban országonként 1000 személyt, szülőket és gyerekeket kérdeznek (utóbbiakat személyesen otthonukban). A kutatás lépéseiről, eredményeiről tájékoztatást lehet kapni a www.eukidsonline.net levelezőlistájára feliratkozással.
Néhány lecke a fiatalkori agresszió kezeléséről – Európai tapasztalatok a nemzetközi tendenciák fényében
Manon Jendly, az International Centre for the Prevention of Crime (ICPC) munkatársa előadásában röviden bemutatta a montréali székhelyű nemzetközi civil szervezetet.
A lausanne-i egyetem oktatója előadásában hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalkori bűnözés, és a fiatalkori bűnözést elősegítő tényezők vizsgálatára, különösen azokra a gyerekekre, akik szexuális bűncselekmény, elhanyagolás, fizikai erőszak áldozatai. Jendly figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi sztenderdek és a nemzeti jog között jelentős eltérés van, utóbbi sokszor nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak. Európában a büntető tendenciák erősödtek meg, a gyermekek érdekei helyett egyre inkább a közbiztonság védelmét helyezik előtérbe: a fiatalok kockázati tényezőként jelennek meg; antiszociális viselkedésformákat is kriminalizál a jogalkotó; szigorítják a büntetéseket.
Mi az, ami működik a nemzetközi gyakorlatban?
- a tevékeny, aktív részvételt támogató kezdeményezések (pl. a gangekbe szerveződő fiataloknak proaktív alkotó tevékenység és munka biztosítása, a saját vállalkozás elindításának lehetősége – El Salvador);
- a csellengő, köztereken időt töltő veszélyeztetett gyerekek felügyelete (pl. köztéri, ’in-site’ oktatási programok, alternatív iskolák elindítása – Guatemala);
- multiszektorális megközelítések (pl. oktatási és sportprogramok, amelyek alternatívát nyújtanak a bűnözésnek – Brazília);
- a gyermekek jogainak és méltóságának védelmét erősítő programok (a gyerekek csellengővé válásának megelőzése, közösségi centrumok felállítása – Brazília);
- az erőszakmentes konfliktusfeloldó módszerek iskolai és közterületeken való alkalmazása (a bandaháborúk megakadályozására – Boston, USA);
- fegyver- és alkoholkontroll (pl. a szórakozóhelyek 11 órakor történő bezárása – Brazília);
- korai beavatkozás (, amely igen eredményes, ugyanakkor etikai kérdéseket vethet fel);
- a szülők felelősségérzetének növelése.
- A gyakorlatok sikeres implementálásához valamennyi esetben elengedhetetlen
- a fiatalok és a civil szektor aktív részvétele;
- a helyi közösség bevonása a tervezésbe;
- megfelelő helyzetelemzés a programot megelőzően;
- folyamatos értékelés;
- megfelelő kormányzati támogatás és anyagi háttér.
A tagállamok projektjei, jó gyakorlatai
A bemutatkozó projektek képviselői, moderátorok és előadók
A konferencia plenáris ülésén Jan Andersson, a svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (Bra) főigazgatója vezette be a tagállamok által jelölt projektek filmes bemutatóját. Elmondta, hogy tizenhét – az eddigi legtöbb – jelölés érkezett, felük az új tagállamokból. Ez kétségtelen fejlődés. Az ECPA-t 1997 óta ítélik meg a legjobb bűnmegelőzési projektet megvalósító szervezetnek. A bűnözés társadalmi probléma, megoldása nemcsak a rendőrség és a büntető igazságszolgálatás feladata. E követelményt a jelölt projektek teljesítik. Az információcsere –, amelyet a konferencia segíteni törekszik – elengedhetetlen a bűnmegelőzés fejlődéséhez, továbblépéséhez.
Az alábbiakban néhány programot mutatunk be. Azonban valamennyi projekt kisfilmje elérhető a Bra oldalán és a programok ismertetése megtalálható a „Legjobb Gyakorlatok Konferencia” programfüzetében.
A nyertes
Finnország – KiVa Koulu – ’anti-bullying’ program
A program – általában
Az iskolai ’bullying’ megelőzésére szolgáló programot a University of Turku dolgozta ki a finn oktatási minisztérium támogatásával. A finn iskolák fele alkalmazza a programot, amelyben eddig 300.000 diák vett részt.
A programba a szülők, tanárok és gyerekek – mint a teljes érintett célcsoport tagjai – is konkrét eszközöket (szülői és pedagógusi kézikönyv, on-line tartalmak, jelképek), módszereket kapnak. A programban jelentős szerepet kap a környezetben tartózkodók, a ’bullying’-ban közvetlenül részt nem vevők viselkedésének befolyásolása. A KiVa – amely egyébként finnül „bölcs”-et, „barátságos”-at jelent – programban ők is érzékelhetik, szituációs gyakorlatokban megtapasztalhatják, hogy mit érezhetnek, milyen helyzetbe kerülnek az áldozatok. Ezeknek a „szemlélő” kortársaknak azt tanítják meg, hogy mindenki tehet valamit, mindenkinek felelőssége van. Például kommunikációval segíthet a sértettnek, biztosíthatja együttérzéséről, a ’bullying’ elítéléséről, annak érdekében, hogy az áldozat ne érezze egyedül, magára hagyottnak magát. A program a résztvevőknek stratégiákat kínál a védekezésre, az erőszakos helyzetek elkerülésére. A program vezetői megtanítják az iskolai szereplőket (tanárokat, diákokat, más szakértőket) arra, hogy vezessenek le konferencia-beszélgetéseket, mediációs üléseket az elkövetőkkel és sértettekkel. Majd folyamatos utánkövetést biztosítanak. Az iskolákat természetesen a program kialakításába és fejlesztésébe is bevonják a szakértők. A programban továbbá rendelkezésre áll egy ’anti-bullying’ számítógépes játék.
A program – részletei
Tanulói órák
A tanulók húszórás oktatáson vesznek részt, amelyet a tanév folyamán az osztályfőnökök tartanak. Az órák beszélgetéssel, csoportmunkával, a ’bullying’-ról szóló kisfilm vetítésével és szituációs játékkal telnek. Az év folyamán – az órák témájához kapcsolódóan– az osztályok szabályokat alakítanak ki. Ezeket év végén összegyűjtik a diákok, és mint a „KiVa szerződést” mindenki aláírja.
A képzés célja, hogy (i) a gyerekek felismerjék a ’bullying’ „helyszíneként” szolgáló csoport felelősségét; (ii) hogy együttérzést alakítson ki az áldozat irányában; (iii) hogy stratégiát és készségeket adjon az áldozat támogatásához; (iv) segítséget nyújtson az áldozattá vált gyerekeknek a sérelem feldolgozásához. Az órák tehát alapvetően ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a gyerekek megoldást találjanak a dilemmára: az általuk helyesnek vélt formában viselkedjenek vagy idomuljanak a közösségi normához.
Számítógépes játék
A tanulói órák közötti időben áll a gyerekek rendelkezésére a számítógépes játék. Az idősebb korosztály rendelkezésére a KiVa utca elnevezésű virtuális tanulóprogramot találták ki. A gyerekek különböző virtuális helyekre (pl. könyvtár, színház) juthatnak el a programban, ahol információt (pl. szakirodalom, film). A cél, hogy ismereteket, készségeket és ösztönzést nyújtson a ’bullying’-hoz kapcsolódó magatartás megváltoztatására.
Az iskola és a szülők bevonása
Az iskolaudvaron történő ’bullying’ megelőzése érdekében a szünetben felügyelő tanárok a program által biztosított mellényt viselik azt jelezve, hogy az iskolai ’bullying’ kérdését komolyan veszik. Az iskolákban plakátokat helyeznek el, hogy azok folyamatosan emlékeztessék az oktatási intézmény dolgozóit és a diákokat is a KiVa programra. Elérhető egy power pointos prezentáció, amely segít bemutatni a programot a teljes iskolai személyzetnek és a szülőknek is. A szülőknek tájékoztató kiadvány juttatnak el, amely tanácsokat ad a szülők lehetőségeire a probléma megelőzésében és kezelésében.
Az éles helyzetek kezelése
A megtörtént ’bullying’ esetek kezelésére valamennyi iskolában felállítanak egy három pedagógusból (vagy más az iskola személyzetéhez tartozó személyből) álló csapatot, amely az érdekelt osztályfőnökkel együttműködésben egyéni és csoportos megbeszéléseket – majd később utókövetést – folytat a ’bullying’ közvetlen szereplőivel. Az osztályfőnök a csapat munkája, azaz a beszélgetések mellett találkozót szervez az érintett gyerekek 2-4 osztálytársával, arra biztatva őket, hogy támogassák az áldozatot. Az eljárás menetét, a módszert a tanároknak szóló kézikönyv pontosan tartalmazza.
A program értékelése
A projekt – más bullying elleni programokkal összehasonlítva – egyedülálló, mert (i) kivételesen széleskörű, egyszerűen használható, konkrét eszközöket, módszereket biztosít; (ii) a teljes gyerekközösséget (nemcsak az elkövetőt és az áldozatot) célcsoportjának tekinti; (iii) a tanulásra a virtuális teret is felhasználja.
A program eredményességének értékelése folyamatos és többfázisú. A projektet véletlenszerűen kiválasztott mintavétellel értékelték 234 iskolában 28.000 diákot bevonva. Az értékelések alapján azt állapították meg, hogy elvétve lehet kiugró eredményekre számítani, ugyanakkor a projekt kilenc éve alatt fele annyian váltak áldozattá, mint amennyivel a program meg nem valósulása esetén lehetne számolni. Tehát az értékelések szerint a projekt hatékony az iskolai erőszak különböző formáinak megelőzésében. A program célja, hogy az iskolai ’bullying’ megelőzésének állandó eszközévé, a curriculum részévé váljon az iskolákban. A disszemináció nemzetközi szinten is megkezdődött.
Kutatások szerint az iskolai erőszak megelőzése, nemcsak a sértettek kezelésében, a mentális betegségek elkerüléséhez fontos, hanem az elkövetők a későbbi bűnelkövetésének megakadályozására is hatással lehet (pl. az iskolai lövöldözések visszaszorítására, amelynek egyik jelentős kiváltó oka az elkövetők környezetüktől, kortársaiktól való elkülönülése).
A zsűri angol nyelvű értékelése a projektről itt található.
A tagállamok jelöltjei
Dánia – MINDEN OKÉ, akkor is ha azt mondom NEM LEHET! (I’m OK When I Say NO WAY)
A program a 2006-ban nyertes legjobb gyakorlat, a Ringtedi kísérlet egy változata. A projekt alapvetése szerint a fiatalok viselkedésüket az általuk feltételezett – környezetük és kortársaik által támasztott – elvárásokhoz adaptálják. Feltételezéseik gyakran azonban túlzóak. A program célja, hogy az alkohol-fogyasztás és dohányzás valódi mértékét feltárják a gyerekek előtt, valamint, hogy a rendszerint megjelenő túlzó elképzeléseket is felfedjék. Az információ-közléssel pedig a fogyasztási szokások megváltozását indukálják.
Koppenhága nyugati részén, Albertslundban a rendőrség – a fenti célok elérése érdekében –bevezetett egy oktatási programot a kisiskolás diákoknak. A program összesen háromórás egyéni és csoportos előkészítő munkát, háromórás beavatkozást, majd másfélórás utómunkálatot igényel. A kulcsprogramot megelőzően, majd az azt követő hatodik héten és egy évvel később gyerekek kérdőívet töltöttek ki alkohol-fogyasztási és dohányzási szokásaikról. A kérdőívek kiértékelése nyilvánvalóvá tette, hogy a gyerekek jelentős túlzásba esnek társaik fogyasztási szokásainak becslésében, de a valós információkról való tájékoztatás eredményeként a célcsoportban – a kontrollcsoporthoz viszonyítva – jelentősen csökken a deviáns magatartásformák előfordulása. A projekt vezetőinek elképzelései szerint egy deviáns magatartás megváltozása más magatartásformákra is hatással van.
Egyesült Királyság – Charlton sportklub a társadalmi kirekesztés ellen
A program célcsoportját azok a 8 és 20 év közötti fiatalok jelentik, akik nagy eséllyel kerülnek kapcsolatba a bűnözéssel és tanúsítanak antiszociális magatartást. Ennek elkerülésére többek között fociedzéseket és mérkőzéseket tartanak, ezzel is csökkentve a társadalmi kirekesztődés valószínűségét. A program célja a közösségi szellem, felelősség kialakítása, a hasznos szabadidős tevékenység biztosítása, az iskolalátogatás rendszerességének biztosítása, a hiányzások csökkentése. Fontos elem, hogy a programot egy irányító testület (steering group) koordinálja, amely azonnal választ ad a felmerülő problémákra. Elengedhetetlen az is, hogy a helyi közösséget bevonják a tervezésbe és végrehajtásba, így a helyiek magukénak érezhetik a progamot. Az „eredeti” program az egyesült királyságbeli Kent megyében működik, de hasonló kezdeményezések már London déli részén, illetve Dél-Afrikában is indultak.
A helyi problémákat (erőszakos viselkedés, alkohol-fogyasztás) elemző tanulmányok alapján választják ki a program helyszíneit, figyelemmel a bűnügyi statisztikákra, iskolai deviáns viselkedés adataira, illetve a Belügyminisztérium speciális, fiatalokkal kapcsolatos statisztikáira. A programban meghatározott órarend szerinti fociedzéseket tartanak olyan helyeken, ahol a fiatalok szervezetten, felnőtt jelenlétében találkozhatnak egymással. Emellett lehetőség van más tevékenységekre is, mint pédául a kosárlabdázásra, a horgászatra, elsősegély tanfolyam végzésére vagy életvezetési ismeretek tanulására. A programban 10 hetes kurzust szerveznek, amelynek témái: a személyes biztonság, a cannabis és a dohányzás, az egészséges étkezés, kések és egyéb fegyverek.
A Charlton a legnagyobb helyi futball program Európában, hiszen az elmúlt 10 évben 96.000 fiatalt sikerült programjaikba bevonniuk. 2009-ben negyven teljes állású edzőt foglalkoztattak, hetente 1800 gyerek vett részt az edzéseken. A program hozzájárult többek között a fiatalok közötti antiszociális magatartás csökkentéséhez átlagosan 27 %-kal. A program sikerét és elismertségét mutatja, hogy az angliai bűnözés csökkentését célul tűző versenyben 2009-ben területi elsőséget szerzett. A programot röviden bemutató kisfilm itt megtekinthető.
Franciaország – a meaux-i terv a beiskolázásra
A program célja, hogy az iskolából kimaradó fiataloknak az új oktatási intézménybe való beiskolázásig tartó kritikus időszakban támogatást nyújtson. A program a rendőrség, a szociális szakma, az oktatási intézmények és az igazságszolgáltatási szervek szoros együttműködésén alapul. A kezdeményezés elsődleges célja természetesen az, hogy elkerüljék az iskolából való lemorzsolódást. Ha ez mégis megtörténik, akkor kötelező alternatív iskoláztatást biztosítanak a gyerekeknek az új iskolába való bekerülésig tartó átmeneti időszakra. A gyerekek egy a „normál” iskolához közeli épületben tanulnak, az ebédet a normál iskolába járó társaikkal együtt fogyasztják el. A veszélyeztetett gyerekekkel az ún. DSP csapat foglalkozik, amelyben pedagógus, gyermekvédelmi szakember, ügyész és pszichológus dolgozik. A legfontosabb iskolai tantárgyak oktatásán túl a gyerek készségeit és önbecsülését is fejlesztik. Fontos, hogy a programban a gyerekek megtapasztalhatják, hogy a felnőttekkel konfliktusok nélkül is lehet együttműködni.
A program bevezetését megelőzően a gyerekeknek csupán felét helyezték el azonnal új iskolájában, míg a projekt eredményeként ez az érték 88 %-ra emelkedett. Az iskolából történő kimaradás után bűncselekményt elkövetők száma is nagyságrendileg 20 %-kal (45-ről 27 %-ra) csökkent. Ugyanakkor a gyerekek 30 %-a annak ellenére, hogy a DSP csapat képzésében részesült, nem képes beilleszkedni és bent maradni új iskolájában. A program vezetői későbbi vizsgálatokat terveznek, amely alapján pontosabb képet kaphatnak az eredményekről. Ugyanakkor nem kétséges a projekt két ma is megmutatkozó eredménye: sikerült csökkenteni az oktatásból véglegesen kimaradó fiatalok számát, valamint a bűnmegelőzésben dolgozó szakmák képviselői között együttműködés alakult ki.
Lengyelország – STOP Cyberbullying
A fiatalok között egyre nagyobb problémát jelent az interneten vagy mobiltelefonon keresztül történő zaklatás. Egy tanulmány szerint a lengyel 12 és 17 év közötti korosztály több mint fele (52%) már találkozott a jelenséggel, és közülük 57 %-ot fényképeztek vagy filmeztek már akarata ellenére.
A lengyelországi projekt célja a figyelemfelhívás és az ún. cyberbullying jelenséggel kapcsolatos ismeretek terjesztése volt, amelyet egy televíziós kampánnyal és ahhoz kapcsolódó oktatási programmal valósítottak meg. Az írott és elektronikus média, több tévé- és rádiócsatorna biztosított teret az információk ingyenes terjesztésének, így a projekt keretében készült egy – angol felirattal is elérhető – 2 perces kisfilm és egy tévészpot vetítésének. A széleskörű tájékoztatásnak köszönhetően a lengyel lakosság 48 % találkozott a kampánnyal. A filmanyagot egy, a tanároknak szóló kézikönyv egészít ki. Összesen 6000 oktatási anyagot kaptak a középiskolák, amelyek majdnem mindegyike (98%) úgy vélte, szükség volt a képzésre.
Litvánia – Az élet színei
A bűnmegelőzési program célja, hogy hasznos szabadidő-eltöltési tevékenységet biztosítson peremhelyzetben élő, kirekesztett fiataloknak. A gyerekek – programba kerülésüket megelőzően – több kockázatos magatartásformát mutattak: bűncselekményeket követtek el, csellengtek, lógtak az iskolából vagy nem követték annak normarendszerét. Számukra nem állt rendelkezésre és nem is érdeklődtek az értelmes szabadidős tevékenységek iránt. A programban kifejezetten 38 fiatal vett részt.
2004 májusában a rendőrség ifjúsági centrumot nyitott. A centrumban rendőrök önkéntesekkel dolgoztak együtt, de a munkában részt vettek az iskolák és szociális szféra szakemberei is. A szakembereket a programot megelőzően képzést kaptak a feladatok megfelelő végrehajtására. A program célja az volt, hogy a gyerekek felelősségérzete nőjjön, kommunikációs technikáik fejlődjenek, szabadidejüket hasznosan, például önkéntes tevékenységekkel töltsék el. A központban a gyerekek különböző csoportos tevékenységekben, fotószakkörön, sporttevékenységben, számítógépes oktatában vehettek részt és enni is kaptak. A szakemberek szociális, pszichológiai és anyagi segítséget nyújtottak a célcsoport tagjainak. A családtagokat ugyancsak várták a központban, ők is a szakemberektől kaphattak segítséget és támogatást életvezetési problémáik megoldásához. A program kivételesnek számított Litvániában, hiszen a rendőrség korábban leginkább represszív módszereket alkalmazott a fitalkori bűnözéssel szembeni „harcban”.
A projekt ötéves lefutása alatt a bevont 38 gyerek közül 34 nem követett el bűncselekményt. A kontrollcsoport 76 tagjának fele azonban összeütközésbe került a törvénnyel.
Svédország - MUMIN kábítószer függőséget csökkentő projekt
A MUMIN (Maria Ungdom Motivating Interventions) elsősorban egy együttműködési forma a rendőrség, a szociális szféra és az egészségügyi hálózat között. A program a stockholmi rendőrség által megfigyelésén alapult, mely szerint visszatérő kábítószer-fogyasztó klienseik vannak, akik a kábítószer okozta körforgásban éltek, állapotuk nem javult, rendszeresen követtek el bűncselekményeket. Nyilvánvaló volt, hogy tenni kell valamit, új módszerekhez kell nyúlni. A projekt ezért arra fókuszál, hogy a kisebb súlyú, kábítószerrel összefüggő bűncselekményt elkövető fiatalokat kezelés igénybevételére ösztönözze, elkerülve azt, hogy hosszabb távon súlyosabb függőségbe kerüljenek.
A projekt konkrét célja, hogy a letartóztatást követően minél hamarabb segítséget és támogatást nyújtsanak a fiataloknak és családjuknak, a fogadókészség a segítségre ugyanis ekkor a legnagyobb. A rendőrség a letartóztatott fiatalt – a szülők egyidejű értesítése mellett – nem egy átlagos rendőrkapitányságra kíséri, hanem a Maria Ungdom Kórházba, ahol a kezelés mellett mobil rendőrállomás is rendelkezésre áll. Noha a fiatalt – ha a törvény így rendelkezik – letartóztatják, de ezzel egyidejűleg kezelési és tanácsadási szerződést ajánlanak neki a szakemeberek. A fiataloknak hozzávetőleg a fele vállalta a szerződés megkötését.
A különböző intézmények együttműködése eredményeként néhány óra leforgása alatt a kábítószer-használó fiatal kapcsolatba kerül rendőrrel, szociális munkással és egészségügyi alkalmazottal. Ez a multiszektorális háló a függőségből kivezető utatat nyithatja meg, hiszen sok olyan fiatal (a 2004-2006 között letartóztatott 650 személy 58 %-a) került a kábítószer-függőséget kezelő intézmény látókörébe, akik korábban súlyos függőségben szenvedtek, esetleg nagyszámú bűncselekményt követtek el, és akik önként nem jelentkeztek az egészségügyi kezelésre.
A MUMIN projekt 2004-ben indult. Az egészségügyi ellátórendszer a rendőrséggel való szoros együttműködéstől való félelme alaptalannak bizonyult, az együttműködés mindkét fél – és a célcsoport – számára is hatékonynak bizonyult. Ezért 2006 óta a program nem különálló pilot programként működik, hanem az együttműködés a résztvevő szervezetek napi tevékenységének szerves részévé vált. A projekt immár Németországban és a belgiumi Gentben is működik.
Szlovákia – figyelemfelhívó kampány az internetes zaklatásról
A gyerekek és fiatalok ma már napi szinten használják az internetet és a mobiltelefont. Sokan ugyanakkor nincsenek tudatában annak, hogy ez milyen veszélyeket rejthet. A Zodpovodne projekt célja annak bemutatása, hogy ezen eszközök hogyan használhatóak biztonságosabban. A célcsoportot jelentő fiatalok, tanárok elérése érdekében 600.000 információs csomagot juttattak el szlovák iskolákba és létrehoztak egy tájékoztató honlapot. Informatikus szakembereket és 84 rendőrt képeztek ki arra, hogy a tanárokat felvilágosítsák a lehetséges veszélyekről és azok elkerülésének lehetőségéről. A projektben részt vettek a UNICEF Szlovák Bizottsága és a belügyminisztérium szakértői is. Létrejött egy telefonos segélyvonal, amely 20.000 hívást fogadott az internetes zaklatással kapcsolatos kérdésekben. A projektben elkészült 4 animációs kisfilm, amelyek humoros megközelítésükkel kiválóan alkalmasak a megcélzott korosztály, a gyerekek illetve fiatalok figyelmének felkeltésére. Ezek magyar nyelven is elérhetőek!
... és a további projektek
Belgium – Zaklatás és erőszak 2008
Ciprus – az iskolák támogatása az egészségfejlesztési gyakorlatok elterjesztésében
Csehország – Szállj ki! – számítógépes játék
Észtország – internetes biztonsági prgram gyerekeknek (Veebivend – Net Brother)
Lettország – Önkormányzat – Iskola – Lakosok és a Rendőrség
Magyarország – Veled-Érted
Németország – Kabawill
Olaszország – P2P – Kortárs a kortársnak: Hogyan előzzük meg a cyber bullying-ot
Portugália – Figyelem! Cyberbullying – Párok közötti erőszak
Budapest, 2010. január 25.
Ivány Borbála
|
honlaptérkép
RSS