Az internet veszélyes terep, ezt manapság mindenki tudja már, de sokan vannak, akiket erre újra és újra figyelmeztetni kell. Ők a gyerekek. A figyelmeztetés, a tájékoztatás és az internetes jelenségek megbeszélése pedig a felnőttek feladata lenne. A veszélyt és saját felelősségüket azonban, ahogy az egyre másra ismétlődő tragikus kimenetelű történetek is mutatják, a felnőttek sokszor alábecsülik.
Egy 12 éves gyereket a szülei talán még az utcára sem szívesen engednek ki kíséret nélkül, ám ugyanez a gyerek már szabadon internetezhet a szobája magányában anélkül, hogy a bármiféle segítséget kapna ahhoz, hogy eligazodjon ott található világban. Vannak gyerekek, akinek senki sem mondja el, hogy nem okos dolog minden intim érzésüket, legbensőbb vágyukat, gondolatukat kiteregetni a neten. A 12 éves Medina is ilyen gyerek. A bosnyák kislány néhány napja videó blogjában vallott őszintén érzéseiről miután “elhagyta a pasija”.
Egy 12 éves gyerek gondolatai a párkapcsolatról, szerelemről, Medina klisékből építkező felnőttesnek látszani akaró monológja óriásit robbant az interneten. “Teljes szívemből szerettem, az életemnek nincs értelme nélküle. Azt mondta vége van, de nincs vége, amíg én azt nem mondtam, hogy vége” – fogalmazott a kislány a 9 perces videóban. Az aranyos, gyerekes dráma nyilván sok emberből csak egy-egy elnéző mosolyt váltott ki, de sajnos az neten nem csak elnézően mosolygó emberek járnak. A videó, ahogy az a virálissá váló tartalmakkal történni szokott, járványszerűen terjedni kezdett az interneten. Április végére már több százezres nézettséget értek el azok a videók is, amelyek a kislányt parodizálták. Az egyre növekvő népszerűségből mindenki akart egy szeletet, pár kattintásért újabb és újabb emberek rúgtak bele a 12 éves gyerekbe. Egymás után jöttek létre a YouTube paródia videók, a Facebook oldalak, terjedt a gúnyolódó hashtag a Twitteren.
Profilokat hoztak létre a nevében, új és új tartalmak jelentek meg az eredeti videó felhasználásával. Még olyan felnőtt is akadt, aki beatbox alapot improvizált az eredeti videó alá, és igazán ízléstelen módon próbált hasznot húzni egy gyerek megalázásából.
Az egész Balkán rajta nevetett és ezrek próbáltak az ő hirtelen jött népszerűsége által maguk is reflektorfénybe kerülni.
A kislányra, aki bánatában csak egy kis együttérzésre vágyott, el akarta mondani, hogy fáj a szíve, zúdultak az olyan kommentek, amelyek felnőtt embereket is padlóra küldtek volna. A hozzászólók között olyanok is akadtak, akik arra próbálták figyelmeztetni a gúnyolódókat, hogy, ha így folytatják, a kislány kárt tesz magában.
Sajnos igazuk lett. Az egész balkáni sajtót bejárta a hír május első napjaiban, hogy Medina sikertelen öngyilkosságot kísérelt meg, mert nem tudta elviselni a helyzetet. A Blic című belgrádi napilapot a rendőrség úgy tájékoztatta, hogy a gyerek állapota stabil, de részleteket nem árultak el.Hogyan lehetett volna elkerülni, hogy a történet ilyen tragikus befejezést kapjon? Azt aligha várhatjuk el, hogy az internetes közösségek megértőbbek legyenek, hogy a neten létező anonim tömeg több empátiával forduljon gyerekeink felé. Kizárólag a hozzá legközelebb álló felnőttek tehetnek azért, hogy egy 12 éves gyerek kezelni tudja az internet világát.
Ismerni akarjuk a barátait, tudni akarjuk, hogy kivel tölti a szabadidejét, és ez így természetes. Gyerekeinket soha nem hagynánk egyedül több százezer ismeretlennel egy helyiségben. Soha nem hagynánk szó nélkül, ha ismeretlenek próbálnának a bizalmába férkőzni, hogy bántsák, soha nem hagynánk, hogy a saját udvarunkon csúfolják és megalázzák. Az interneten barangoló gyerekre is pontosan ezek a veszélyek leselkednek, és a felnőttek támogaátására a neten is ugyanolyan nagy szüksége van, mint a hétköznapokban.
Szakítsunk időt arra, hogy megismerjük a gyerekünket, beszélgessünk! Tudjuk meg, hogy mit néz, mihez szól hozzá, milyen csoportok tagja a neten, milyen csoportokhoz csatlakozik! Nyújtsunk neki egy biztonságos hátteret, egy bizalmi légkört, ahova bármikor fordulhat, ahol tanácsot kérhet, és ne hagyjuk magára az interneten sem! Figyeljünk rá ugyanolyan féltő aggodalommal, mint a való életben!”